Úgy amúgy :-)

O:
Mindig csak a kirándulás...azért írok pár szót a mindennapokról is. A mi kis családunk - merthogy akihez még nem ért volna el a hír,van nekünk is egy örökbefogadott gyerekünk-Adri ;-) - szépen éli a kis életét ezen a furcsa helyen. Mert minden más itt, és idő kell hogy megszokjuk,hogy a gulyásleves csak ünnepnapokon gőzölög, és hogy ha bazi nagy muffint eszel utána, akkor nagy beteg leszel, hehe. (vagy ez otthon is így volt?!)

Most épp a főbérlővel harcolunk,hogy megengedje hogy kifessük a helyenként penészes, itt-ott koszos falakat, van egy két szépség, pl. tavalyi karácsonyfa faggyúja nyomott hagyott a plafonon. Nem is ez a baj, hiszem laktunk mi már ennél egzotikusabb helyen is, na de mindezt 1300 euroert?! A mosogatógépet és az ablakot már több hete jönnek megszerelni...és John bácsi mindig bejelentés nélkül érkezik. Mindenesetre, annyira jó helyen van a lakás, és a többihez képest még egész jó áron is, hogy egy darabig még maradunk, úgy néz ki. Sőt,lehet h gyarapodik is a család, augusztustól Fidó is nálunk fog lakni egy darabig.

A kaja az mindig nagy probléma, nem lehet ugyanazokat a hozzávalókat összeszedni,mint otthon...de vágyom egy jó kis rizses lecsóra!...nekem az ebéd napközben a legnehezebb, mert a kolleganőim szendvicset esznek szendviccsel, ja, meg egy kis chipsszel, hogy ki ne felejtsem, és közben újságot olvasnak...én meg ugye hozzá voltam szokva ahhoz,hogy jókat egyek, jó kis társaságban (visszasírom a Bowlingot a Duna Plazaból!!!)

Na de hogy arról is írjak, aminek örülünk az úgy amúgy kissé szürkés hétköznapokban, hogy sikerül elég sokat beszélni az otthoniakkal, Robi sokat van itthon, néha már hétfőn tudja,hogy az adott héten melyik nap dolgozik, nem allergiás (annyira:-)), én is jól vagyok, jut több időm arra, h aktívabban kikapcsolódjak, hétvégén még véletlenül sem tervezem, hogy mit kell majd elinztéznem majd a melóhelyen.

Szeptemberben két turnusban is jönnek barátok látogatóba, októberben pedig mi megyünk haza egy hétre, ma megvettük a jegyeket, okt 8-tól 15-ig!!

Na,ezzel zárom is a mai beszámolót, irány a hajszárítás!
Puszi mindenkinek!